|
Hány színű lehet egy nyomdai termék, és mi az a pantonszín?
Egy nyomdai termék (pl. névjegykártya, szórólap, plakát, mappa, prospektus, céges boríték, céges levélpapír, jegyzettömb, kupon, kaparós sorsjegy, termék címke, csomagolás, stb.) sok színű lehet, de nyomdai szempontból egy kiadvány szinességét máshogy határozzuk meg. A nyomdaiparban 4 alapszín van, a cián, a magenta, a sárga, és a fekete. Ezt hívjuk 4 alapszínnek, és a színes kiadványok nagy része ezekből a színekből áll. Így tehát egy két oldalon színes szórólap 4+4 színes. Egy egy oldalon színes és másik oldalon üres szórólap 4+0 színű. Ha egy oldalon színes és a másik oldalán a négy alapszín valamelyikéből van pl. szöveges rész nyomva, akkor az 4+1 színű. Arra viszont ügyelnünk kell, hogyha a szórólapunk egy oldalon színes, a másik oldalon csak piros felirat van, akkor az vagy 4+4 színes vagy 4+1 panton színes. Ilyenkor meg kell adnunk a pantonszín kódját, ami alapján külön ki kell kevertetnünk az adott (jelen esetben piros) színt. (Ilyen például a Milka csoki lila színe, aminek minden esetben ugyanolyannak kell lennie.)
Miért kell külön vágott és kiterített méretet is megadnom?
Szemléltessük a választ egy példán: Egy A4-es prospektus mérete 210 x 297mm. Ezt a méretet hívjuk vágott méretnek. Azonban, ha a prospektus mondjuk egy A4-es nagyságú füzet, akkor annak a vágott mérete még mindig 210 x 297mm, viszont a kiterített mérete (kinyitva az A4-es prospektus) lehet 420 x 297mm vagy 210 x 594mm is attól függően, hogy az A4-es oldal melyik oldalán történik a kiadvány fűzése. Ennek tulajdonképpen pénzben mérhető jelentősége van, hiszen mindkét alakú prospektus más méretű papírra lesz nyomva és adott esetben más méretű nyomdagéppel.
Oldalszám megadása, az oldalszám kérdése?
Nem túl bonyolult, de mindenképpen fontos kérdés és nézzünk is rá pár példát:
1. Egy A4-es méretű szórólap alap esetben 2 oldalas. Viszont, ha ez a A4-es méretű szórólap egyszer meg van hajtva, akkor már 4 oldalasnak (A5 4 oldal), ha kétszer párhuzamosan, akkor már 6 oldalasnak számít(LA/4 6 oldal).
2. A névjegykártya alapesetben 90x50 mm és vagy egy oldalas nyomást (4+0 szín) vagy kétoldalas nyomást (4+4 szín) szoktak kérni hozzá.
3. Plakát nyomásánál egyértelmű a helyzet, ugyanis ha plakátot rendelnek, akkor a papírnak csak egyik oldalát kell megnyomni (4+0 szín), mivel a terméket valahova fel fogják helyezni (falra, oszlopra, megállítótáblába), így a hátoldal nyugodtan maradhat nyomatlan).
Miért kell kétszer papírsúlyt megadnom?
Nem kell, de abban az esetben, mikor több oldalas kiadványt (pl. katalógust, vagy prospektust) készítünk gyakran előfordul, hogy a készítendő anyag borítója és a belíve különböző súlyú papírból készül. Ilyen esetekben kérünk megadni két papírsúlyt!
Mekkorák a pontos vágott +A" szabvány méretek?
Megnevezés Méret
|
A0 nyomdai vágott méret
|
841 mm x 1189 mm
|
|
A1 nyomdai vágott méret
|
594 mm x 841 mm
|
|
A2 nyomdai vágott méret
|
420 mm x 594 mm
|
|
A3 nyomdai vágott méret
|
297 mm x 420 mm
|
|
A4 nyomdai vágott méret
|
210 mm x 297 mm
|
|
A5 nyomdai vágott méret
|
148 mm x 210 mm
|
|
A6 nyomdai vágott méret
|
105 mm x 148 mm
|
|
A7 nyomdai vágott méret
|
74 mm x 105 mm
|
|
A8 nyomdai vágott méret
|
52 mm x 74 mm
|
Természetesen előfordulhatnak speciális méretek is, például:
LA4, 2 oldal 99 X 210 (francia méret, A4 egyharmad)
LA4, 4 oldal 198 X 210 (egy hajtással)
LA4, 6 oldal 210 X 297 (két hajtással)
Milyen legyen a papír tömege?
A papír tömegét gramm per négyzetméterben fejezik ki (g/m²), ezt a mennyiséget magyarul négyzetmétertömegnek nevezik. A megszokott, mindennapi használatra alkalmazott irodai papír (céges levélpapír) négyzetmétertömege 80 g/m², egy szokásos A4-es lap (1/16m²) súlya tehát 5 g. A papírokat vastagságuk és sűrűségük alapján több csoportba osztjuk: papírra, kartonra és lemezre. Fajtájuk szerint pedig lehetnek műnyomó (mázolt) és ofszet papírok.
Lássuk néhány alapvető vagy kicsit speciálisabb (pl. kaparós sorsjegy, wobbler) nyomdai terméket, és az ezekhez tartozó általánosan alkalmazott papír vagy kartonvastagságokat:
1. névjegykártya: 300 g műnyomó karton
2. szórólap: 115 g műnyomó karton
3. plakát: 150 g műnyomó karton
4. céges levélpapír: 80 g ofszet
5. jegyzettömb: 80 g ofszet + 300 g műnyomó karton hátlappal az erősítés miatt
6. kaparós sorsjegy: 300 g műnyomó + fólia réteg + kaparós réteg szitázással
Mit kell tudnom a reklámeszközök, promóciós eszközök és egyéb dekorációhoz használt anyagokról?
Ebbe a csoportba tartoznak például a következő termékek: molino (reklámponyva), épületháló, backlit ponyva, perforált ablakfólia (OWV fólia), festővászon (vászonképhez), roll-up, banner, cég- és reklámzászló, strandzászló (beach flag), reklámtábla, cégtábla, padlógrafika, matrica (papír vagy viníl alapú), öntapadó matrica, élvilágító tábla, stb.
A fenti termékekre vonatkozó részletes leírások, adataok, képek és minden tudnivalók a www. dekoracioexpressz.hu oldalon találhatók.
Milyen formátumban adjam le az anyagot?
Az anyagot általános esetben egy composit PDF formátumban CMYK színbontásban, minimum 300 dpi felbontásban, minden oldalon 3-3 mm kifutóval a legcélszerűbb leadni. Ez egy emészthetőbb nyelvre fordítva az alábbiakat jelenti: A PDF készítésekor választani lehet, hogy a nyomtatandó anyagot hány színből "keverje" a számítógép. A talán ismertebb három, azaz RGB (red, green, blue) alapszínből, avagy négy, azaz CMYK (cián, magenta, sárga, fekete) színekből. A nyomdai felhasználásra ez utóbbi a megfelelő. A DPI, avagy Dots Per Inch, a kép felbontásának részletességét, az inch-enként előforduló képpontok számát hivatott meghatározni. Általánosságban a nyomtatáshoz 300 dpi felbontás kiváló minőséget eredményez. A minden oldalon 3-3 mm kifutó tulajdonképpen egy rátöltés. Mivel a nyomdai elkészülés során a nyers ívméret nagyobb, mint a termék (névjegykártya, szórólap, plakát) vágott mérete, így lehetőség van a grafika lapszélig történő kifuttatására. A termék (névjegykártya, szórólap, plakát) grafikája tulajdonképpen túlfut a vágott méreten, a túlnyúló részt pedig a nyomtatás után vágjuk le. Ez azért fontos, mert így ha a vágásnál akár egy mm-t is elmozdulunk bármelyik irányba, biztos, hogy nem marad egy fehér csík a lapszélen. Fontos-e, hogy a gyártani kívánt termék álló vagy fekvő formátumú? A formátum abban az esetben fontos, ha a kiadvány (pl. katalógus, prospektus) kötészeti munkát - hajtást vagy irkatűzést - igényel. Egy egyszerű szórólap, névjegykártya vagy plakát esetén a nyomtatás szempontjából nem számít, hogy a formátum álló vagy fekvő.
Milyen ÁFA tartalommal készülnek a nyomdai anyagok?
A nyomdai termékek - mint a legtöbb termék - 27 %-os ÁFA tartalommal kerülnek számlázásra, azonban előfordulhatnak speciális esetek, amikor az ÁFA tartalom eltér. Például az ISBN (International Standard Book Number) vagy ISMN (International Standard Music Number) számmal rendelkező könyv, vagy kotta kedvezőbb ÁFA tartalommal is készíttethető. Az ÁFA-törvény nem említi az ISBN/ISMN-t, és természetesen az ISBN/ISMN-rendszernek sincs befolyása egy ország gazdasági jogszabályaira. Ilyen kérdésekben az illetékes minisztériumnál, a NAV-nál vagy független gazdasági szakértőknél lehet érdeklődni. Az ISBN szám igénylését jelenleg Magyarországon a Országos Széchényi Könyvtárnál kell jelenteni.
|
GYIK